A budapesti találkozón gyülekeztünk, új társak is jöttek. Józsiék egy VT600-al még csak pólót vettek, de Zoli és Andi a szép vörös-drapp VT750C4-essel már debütáltak is, első SHOC-os gurulásuk volt az egynapos túra Szarvasra. Ott volt még Bazsi, Geo, Attila, Endre, valamint kísérőautóval Endre és az én kis családom. A forgalmas 5-ös országúton, majd a szintén zsúfolt 44-ese, biztonságban haladtunk. Nem tülekedtünk, de amikor egy sertéseket szállító kamion került elénk, azt rekordidő alatt megelőztük. Tüdőtágító élmény volt.
Egy pihenőt tartottunk Lakiteleknél. Egyszer csak dudál egy Gold Wing és begurul a parkolóba. Nocsak, Pataki Jenő, régi ismerősöm! Ők is Szarvas felé vették az irányt.
Szarvason várt ránk Vmotoros Feri. Letámasztottuk a vasakat az üdülőövezet szélén. Magyarország közepéhez, ami a Kőrös partján található, egy emlékút vezet a Kőrös gátján át, amin faragott faoszlopok és emléktáblák jelzik a viharos magyar történelem korszakait, honfoglalástól a közelmúltig. Sajnos több emléktábla már nincs a helyén, a vandáloknak köszönhetően.
A Magyar Királyság közepén egy emlékhelyet alakítottak ki. Nemzeti lobogónkat fújja a szél, a kis dombon pedig terméskőből épített stilizált szélmalom jelzi országunk közepét. Nemzetiszín szalagot kötöttünk és fényképezkedtünk.
Visszafelé fellendítettük egy kisbolt forgalmát, mert alaposan kiszáradtunk a hőségben.
Átgurultunk az Arborétumba. Itt elkészítették az ország kicsinyített, méretarányos “modelljét”. Kis hazánk rengeteg szebbnél-szebb nevezetességgél bír, csak szemezgetni lehet a maketten bemutatott híres épületek közt. Tervezik a makettek körének kibővítését, hiszen annyi mindent be kell mutatni még. A kiállítás interaktív, egy gomb megnyomásával az épületekre jellemő hangot játszanak be, például gregorián éneket a jáki teplomnál, zsoltárt a debreceni Nagytemplomnál, Esztergom ékénél, a Bazilikánál pedig Mindszenti bíboros, hercegprímás prédikációját.
Az Arborétum hűs fái alatt élmény volt a séta. Egyedül gyermekeinknek volt energiája szaladgálni, de nekik aztán végtelen. Azt hiszem, simán kimúltunk volna, ha fogócskázni beálltunk volna. Megnéztük a hajókikötőt. jól jött a kis térkép, amin fel vannak tüntetve az Arborétum főbb látnivalói. Ezeket sora vettük, már ameddig időnk engedte. Az valószínű, hogy visszatérünk mág ide. Az Arborétum kertészeinek godos munkája meglátszik, szépen rendben tartják az egyedülálló botanikus kertet. Megzavartuk az önfeledten futkosó mókusokat, hiába, nincsenek felkészülve olyan mértékű zajra, amire gyermekeink képesek.
Hazafelé igazi élménymotorozásban volt részünk. Naplementében, kellemes, hűsülő levegő feszült a délceg mellkasoknak, precíz csapatos gurulással zártuk a napot – király volt.
Köszi a jó társaságot.
