Élménybeszámoló

Balu-túra 2020 – hej, de jó volt

Közzétéve:

Balu barátunk idén egy visszautasíthatatlan túratervet tett elénk, ld itt. Az M7 reménytelenül beállt, ezért Bicske-Csákvár-Székesfehérvár kitérőt tettünk, majd onnan a már járható M7-esen haladtunk, majd a kellemes cirkálás után befutottunk Földvárra. Pipás, Lacek és Rozika, Zoli, valamint jómagam és Judit voltunk az utazó csapat. Lemmy már korábban leutazott, míg Rodox és Bogi Földváron várt minket.

A szállás elfoglalása után Szilvike gondoskodásában volt részünk, szörpök, kávé, süti.

Aztán Balu az élre állt és legurultunk Bugaszegre. A Téglamúzeum nem akármilyen látnivaló. Rengeteg tégla, kő felhasználásával Jani bácsi keze munkája nyomán egy igazi mesevilágot talál itt a látogató. Számtalan kisebb-nagyobb épület “nőtt ki” a földből. Az ország minden téglagyárából kerülnek ide téglák, igazi ritkaságok is. A sok holt kőből a mester fantáziája és ügyessége révén egyre több alkotás népesíti be a telket. A séta után kemencében sült csirke csillapította éhségünket, Balu csak könnyű ebédet szervezett, nehogy ne legyen étvágyunk vacsorakor. A fejenként fél csirke némi krumplival igazi “diétás” étek volt, alig tudtunk ébren maradni utána.

Egy fagyi után a szállás, majd a Balu-rezidencia következett, aztán fürödni indultunk. A Balaton hullámzó tengerként csábított, pazar volt a csobbanás. Úgy éreztük, melegebb volt a víz, mint a levegő.

Kelta a túrát kihagyva csatlakozott a programhoz. A Bugaszegi gurulás során földúton keresztül is vezetett az utunk, így helyénvaló volt az “öblítsük le az út porát” szólásunk. Ezért Keltának megüzentem, hogy készüljön az öblítésre…mégpedig szép sorban mindenki motorjáéra…”slag a kertben” jeligére. Ő ezt a direkt utalást nem kívánta megérteni és ehelyett sörrel öblögette a torkát.

A rezidencián látványos show-elemekkel tarkított tűzgyújtás után vendéglátónk sült oldalassal kedveskedett nekünk. Leküzdöttük. Majd jött a desszert-meglepetés. Az úgy volt, hogy évek óta próbára tesszük a pincérek humorérzékét, amikoris pacalos palacsintát kérünk desszertnek. Eddig sikertelenül tettük mindezt, mert csak zavart elutasító válaszokat kaptunk a vendéglátóhelyeken. Nem úgy Balunál! Leesett az állunk, amikor a fejenként sok ezer kalória elfogyasztása után szervirozta a desszertet – pacalos palacsintát. Nem hagyhattuk ki. Igencsak szükség volt az elfogyasztott étkek szétcsapatására. Hajnali két óráig beszélgettünk.

Másnap a bőség-reggeli után megtekintettük a Balu-birtokot. Szépen rendben tartott ranch, dolgos kezek munkájának eredménye látszik rajta. Aztán hajókáztunk egyet Tihanyba.

Köszönjük a szervezést és a vendéglátást, remek túra volt!

Rodox kamerája így látta: https://gopro.com/v/y892bDgJQVJMJ