Ilyen volt a Balu-túra, 2023-ban

Péntek reggel elkezdtem összeszedni gondolataimat, hogy mik az aznapi tennivalók.

Ma érkezik a csapat! Szilvikének a pakolás, asztalok székek előkészítése, házitészta gyúrása, szállás lecsekkolása. Nekem bevásárlás, alapanyagok előkészítése, bogrács és tárcsa beállítása, hűtő megpakolása nemes italokkal.

Tizenegy körül megállt egy szuper autó előttünk. Gondoltam, valami miniszter vagy hasonló lehet. De nem! Bazsiék érkeztek meg új szerzeményükkel, egy Kia Stingerrel. Megfelelő mennyiségű csodálkozás után jöhetett a bodzaszörp.

Mi ez a hang? Ez 1100-as. Akkor csak Lacek és Rozika lehet.

A szállás elfoglalása után Bazsi meghívott minket ebédre. A Mediterrán éttermet választottuk. A többség gyros tálat rendelt. Lacek is azt akart, de meggondolta magát. És milyen jól tette. Kapros öntettel volt és nehéz lett volna kiválogatni a kaprot. Végül Gordon Blue-t kért. A pincér megkérdezte tőle, hogy kér- e mellé valamilyen zöldséget? Mindenki nevetésben tört ki. A pincér srác nem tudta mi a bajunk.

Titusz rántott húst evett hasábbal, de annyit, hogy csak lestem. Ha így folytatódik, 2-3 év és szégyenben maradok.

Visszaérkezés után Bazsiék és Lacekék elindultak strandolni. Én nekiálltam megfőzni a szombati vacsorát, a csülökpörköltet.

Tudtam, hogy akkor nem lesz rá idő, mert gyümölcspárlat és komlószörp kóstolást kell tartani.

Szép sorban érkeztek a többiek is. Imi és Évi, családunk barátai, akik az idén vásárolt Goldwinggel érkeztek, majd Krisz és Zoli is begurult.

Amíg a fürdőző brigád vissza nem ért sörrel és pálinkával ütöttük el az időt. Késő délután átmentünk a szállásra elkészíteni a vacsorát. Tárcsán sült tarja, csirkemell, grillsajt, szalonna, tésztasaláta és Boginak grillezett cukkini volt a menü. Az első adag hús sütése közben Krisz átvette tőlem a húscsipeszt. De milyen jól tette! Sokkal profibbnak bizonyult nálam.

Már az utolsó adag sült mikor motorhangot hallottam, megjöttek Rodoxék. Pont időben, így nem csak a morzsákat kellett elcsipegetniük. Vacsora, iszogatás, beszélgetés, iszogatás, beszélgetés váltották egymást.

Reggel nyolc körül kezdtek szállingózni a reggeli kávézók. Mi közben Szilvikével elkezdtük előkészíteni a reggelit. Szalonna, kolbász, szalámi, májas, sajtok, körözött, paprika, paradicsom, lekvár és egyéb finomságok.

Közben becsatlakozott Péter is, aki a honlapon talált ránk.

Tíz órakor indulás, irány Zselickisfalud a 67- es főúton. Goldwinges barátaim jöttek kettesben. Nem mertek közel jönni kb. 2–300 méteres távolságot tartottak. Érdekes volt. Elöl motoroztam egyedül, utána meg a többiek egy kupacban.

A főútról letérve jött egy 10 km-es szakasz, egy sávos kacskaringós úttal, a Zselic szívében. Megérkezés, parkolás után célbavettük a kilátót. Kivéve Kriszti, aki jobbra eltünt a rekettyésben, mondván, megnézi a vargánya gombát. Mondjuk a pörit nem rontotta volna el, de nem járt sikerrel.

A kilátóba felérve megállapítottuk, hogy elég szépen mozog. Fotózkodás után célba vettük a Zselici Csillagdát. Amíg várakoztunk a sorunkra, Péter mindenkit meghívott egy italra. Néhányan tili-tolis képkirakóval próbálkoztak. Először egy terembe mentünk, ahol félig hanyatt fektetett kényelmes székek voltak. Így vizsgálhattuk a kupolára kivetített bolygókat és csillagképek, narrációval. Az, hogy a többség végigaludta az előadást csak később derült ki. Így próbáljon meg az ember kultúrát átadni.

Mikor mindenki kialudta magát, felmentünk a naptávcsőhöz. Ide kellett volna hoznom egy Idegen Szavak és Kifejezések szótárt, mert akkor talán jobban képbe kerültem volna. Itt tudtuk meg, hogy a fátyolfelhős égbolt csillagászati szempontból szar időnek számít. Ezután távcsővel megvizsgáltuk a Napot. Nagyon érdekes volt. Láttunk egy narancssárga korongot, kis kitüremkedésekkel.

Kifelé jövet a folyosón mérlegek voltak, különböző bolygókra kalibrálva. Nekem a Holdmérleg tetszett a legjobban, 18kg-ot mutatott. Ekkor jöttem rá, hogy nem vagyok kövér, csak rossz bolygóra születtem.

A motorokhoz a recepciós hölgy kikísért minket, hogy fényképeket készítsen. Induláskor sokan integettek csapatunknak, irány a Deseda-tó.

Parkolás után célba vettük a büfésort. Itt mindenkit arra bíztattam, hogy egyenek bőven hátha tudok spórolni a vacsorán, ezt nem mindenki vette be.

Telefon csörög, menni kell hajókázni. Oda siettünk és megkezdtük a beszállást. A fiatal, segítő srácnak mondtam, hogy remélem nem billeg, mert én félek. Nagyon kedvesen megnyugtatott, hogy ne aggódjak, minden rendben lesz. Egy fiatal hölgy vezette a hajót, aki közben tájékoztatást adott a tóról és környékéről. Itt is volt egy kis kajakóma.

Fél óra után kikötésre került a sor. Szakmai szemmel nem volt elég precíz (a szerkesztő megjegyzése: Balu civilben komp-kapitány), ezért instrukciókat adtam a tökéletes kivitelezés érdekében.

A motorokhoz sétálva felvetettem egy fagyizást Andocson. Ezt senki nem szerette volna, szerintem rájöttek mi a célom. Tankolás után hazagurultunk.

A jóslat záporokat ígért, de megúsztuk. Ez azért volt mert Pipás elintézte vagy mert Kelta nem volt itt. Ezt nem tudom!

Kényelmesbe öltözve, kezdődhetett az este. Pétert szorgalmasan kínálgattam bodzaszörppel, aki furcsán nézett rám. Ekkor rájöttem, hogy már nem motorozunk. Sört neki!

Lacekot megbíztam a tűzrakással. Nincs gyújtó, hozzál, mondta. Oké és már rohantam is. Mire visszaértem már lobogott a tűz. Köszi, hogy megjárattál.

Krisz a maradék húsokat sütötte, Szilvike hurka, kolbászt sütött és készített húsmentes milánóit házi spagettitésztával, én meg melegítettem a pörköltet. Zolira a pálinka töltögetést bíztam. Nagyon jól csinálta! Találtam egy üveg páleszt gondoltam megkóstoljuk. Nem kellett volna! A nitrohigító és az aceton között volt valahol. Ki is öntöttem a fűre. Szerintem ott nem kell mostanában nyírni.

Vacsora után társasági élet. A sima sör kezdett fogyni, ezért hoztam pár 8,5-öst. Ez majd hat! Peti tíz óra körül távozott vonattal, a motorért reggel jött vissza. Mivel Tomi és Lemmy nem jöttek, maradt egy csomó meggyes sör. Majd kitalálok vele valamit. Jó kis nap volt! Másnap, reggeli után Bazsiék még elmentek sétálni egyet a magaspartra, a többiek pedig szépen sorban távoztak.

Köszönjük, hogy itt voltatok!

Szilvike és Balu

 

Balu és Lacek képei:

Zoli képei:

„Huahuaaztakurvamiezaméregtőccsémég!”

(Ja, bocs’, Zoli Fényképezés helyett épp mással volt elfoglalva…)