Erdély, Szászföld-Székelyföld túra – 2018 július 8-14.

Keletre fel!

Frissítve: 2018 május 10.

Meghívásos hosszú-túránk. Végleges a terv.

Nagy örömmel készülünk ismét Erdélybe! Ezúttal Brassó környékét fedezzük fel, Székelyföld és Százszföld gyöngyszemeit.


Találkozó: M5 Inárcsi pihenőhely, Szeged felé tartó oldal – 2018 július 8. vasárnap 7:00

Indulás 7:30

Üres hólyag, teli tank. Autópálya matrica.

 

Második csatlakozási pont – még Magyarországon

Makó, Shell kút. Figyelem! Az M43-ason nincs benzinkút, ezért lehajtunk a pályáról a 35-ös km-nél (Makó).


 1. nap – Budapest – Nagyszeben – Brassó – Sepsiszentgyörgy (700km)

Hosszú az út, autópályán megyünk, amíg lehet. M5 – M43 – A1 (Arad-Temesvár-Zorány) – E673 – A1 (Déva-Szászsebes-Nagyszeben) – E81 – E68 – országutak (Felek – Fogaras -Brassó – Sepsiszentgyörgy)

Szállás elfoglalása. Pihenés a hosszú nap után.

Szálláshelyünk:

Ferdinánd Panzió, Sepsiszentgyörgy

 


2. nap – Sepsiszentgyörgy – Csíkszereda – Madéfalva – Gyergyószentmiklós – Gyilkos-tó – Békás-szoros – Sepsiszentgyörgy (310 km)

Remek utakon cirkálunk Székelyföldön.

Fejet hajtunk Madéfalván, a Siculicidium emlékhelyén.

Kedvenc utam a Csíkszereda-Gyergyószentmiklós út. Itt akár élménymotorozást is tarthatunk.

Megtekintjük a Gyilkos-tavat és oda-vissza motorozunk a Békás-szorosban.

 


3. nap – Sepsiszentgyörgy – Brassó – Négyfalu – Prázsmár – Szinaja – Sepsiszentgyörgy (165 km)

Brassó

A várost a Német Lovagrendek alapították 1211-ben.

Egyik legszebb látnivalója a Fekete templom. 1385 és 1477 közt épült, későgótikus stílusban, eredetileg Nagyboldogasszonynak szentelték. 1689-ben a labancok felgyújtották a várost, a templom falát feketére színezte a gomolygó füst, innen kapta a nevét. A gyújtogatás oka az volt, hogy a szászok ellenezték a császári őrség felállítását. Ez a legnagyobb templom Erdélyben, a legkeletibb gótikus templom Európában. Falán szép freskók, táblaképek találhatók.

A templom 88 méter hosszú, 22 méter széles, a tornya pedig 65 méter magas.

A templombelső szintén lenyűgöző látványt nyújt sűrű, magas oszlopaival, gótikus ablakaival. Az itt található több mint száz darabból álló török szőnyeggyűjteményt, a város kereskedői adományozták a templomnak. A jobb oldali hajóból nyíló oldalkápolna bejárati ajtaja fölött látható freskó 1476-ból származik. A festményen Mária és a kis Jézus, Szent Katalin és Szent Borbála képe alatt Mátyás király és felesége, Beatrice címere található.

A templom neogótikus oltára 1866-ban készült. Festett szószékének talapzatán Mózes áll a tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákkal. A szószékkel szemközti falon Brassó és Mátyás király címere látható.

A templom másik büszkesége a 4000 sípból álló Buchholz orgona, melyet a XIX. század közepén készítettek.

A Fő téren található a régi városháza, mely 1420-ban épült. 1777-ben barokk stílusban átépítették. A tér négyszögletű, régen piactér volt. Zárt, egységes épületsorok határolják. Keletről a Virágsor, délről a kádársor, nyugatról a Lensor, északról a Búzasor. A Kádársor legnevezetesebb épülete az Erdélyi Lábas Ház, ennek aljában üzemel a Kárpáti Szarvas vendéglő.

Brassó legkeskenyebb utcája a Zsinór utca.

Érdemes megnézni a várfalat, a bástyáival.

További látnivalók még:

  • Katalin kapu, Csipkerózsika-mesébe illő soktornyos gyöngyszem,
  • Fehér torony, szép panorámát nyújt,
  • Fekete torony, XV.századi épület, 9m magas, pazar panorámával
  • Fellegvár
  • A Cenk-hegy 960m magas, drótkötélpálya visz fel rá, odafentről remek a kilátás a városra és környékére.

 

Négyfalu

Négyfalu (Sacele) város Romániában, Brassó megyében. Négy barcasági csángó településből jött létre: Bácsfalu, Csernátfalu, Hosszúfalu és Türkös. Az ún. „hétfalusi csángók” másik három települése, azaz Pürkerec, Tatrang és Zajzon Tatrang községhez tartozik.

Brassó megye délkeleti részében található, Brassó szoros szomszédságában (15 km-re a város központjától).

A Barcasági-medence déli perempontján foglal helyet, jellegzetessége, hogy területén megtalálhatók a domborzati formák közül úgy a síkság, mint a dombok és a hegység is, ez utóbbi foglalva el a legnagyobb területet .

Négyfalu képezi két nagy hegytömb, a Nagykőhavas illetve a Csukás-hegység „bejárati kapuját”. A Nagykőhavast Négyfalu irányából 7 útvonalon lehet megközelíteni, ezek közül leghíresebb a „Hét-létra” fele vezető út.

A „Hét-létra” tulajdonképpen egy vízesés-sorozat, mely egy keskeny és meredek mészkőszurdokban zubog alá. Nevét onnan kapta, hogy a közlekedést a szűk és meredek szurdokban hét meredek vaslétra teszi lehetségessé. Kedvelt turisztikai látványosság.

Szecseleváros igazi turistaparadicsom. A téli sportok szerelmesei kedvükre vállogathatnak a kínálkozó lehetőségekből: három középnehézségű sípálya (Partia Baciului, Partia Barsei si Plaiul Mocanilor) várja az érdeklődőket és itt van az ország egyetlen síugrósánca. A sárkányrepülők kitűnő terepet a hegymászók pedig sok jelzett utat találnak.

Látnivalók Négyfaluban:

  • Az ismeretlen katona síremléke
  • A hét létra
  • A sípályák
  • A Nagykőhavas
Prázsmár

Erődtemplom Szászföld és Székelyföld határán. Brassótól 17 km-re északkeletre fekszik. Az UNESCO által a Világörökség részének nyilvánított szász evangélikus templomerőd a falu Főterén emelkedik, ez Erdély legnagyobb és sokak szerint legkülönlegesebb szász templomerődje.

1255-ben kezdte építeni a Német Lovagrend. A tatárjáráskor elpusztult, gótikus stílusban építették újjá.

1461-ben épült a nyolcszögű tornya.

Ritkasága a XV.századi szárnyas oltár.

Erődrendszer veszi körül a templomot. 10 méter magsak a falai. A belsővárfalon belül, a templomot körül vevő templomudvar, és az előudvar falában alakították ki azt a 275 kamrát, amelyek ostrom idején menedéket adtak a lakóknak, békeidőben pedig terményeket tároltak bennük.

Ritkaság a „halálorgona”, sorozatlövésre alkalmas védelmi rendszer.

Kis múzeumok mutatják be a szászok életét.

A templomerőd története

A keresztes hadjáratból visszatérő teuton lovagok 1218-tól kezdték el építeni a korai gótikus stílusú templomot a kerci apátság mintájára. A német lovagrendi alapítás elsődleges bizonyítékául az egyenlő szárú kereszt alaprajz szolgál. Ezen alapokon 1240-től a kerci apátság folytatja az építkezést jellegzetes ciszterci stílusban. A templom fölé emelt nyolcszögletű torony, és az északi-déli oldalakon húzott gótikus kápolnák nevükhöz köthetőek. A kevés fennmaradt írásos emlék közül a Gerébek kutyabőre tanúskodik az apáról-fiúra szálló birtoklásról.

A XV. századi török támadások ellenében 12 méter magas hármas védfalrendszerrel erősítik, a belső várfalba 275 kamrát alakítanak ki, ez ostrom idején lakókabin, békeidőben terménytároló funkciót töltött be. A várfal külső felén lőrések és szuroköntő nyílások, belül 2 méter széles őrjárat fut körbe. Szapolyai további falerősítési szorgalmának tudható be a moldvai fejedelmek ostromának visszaverése (1552).

Közel ötvenszer ostromolták tatár, török, kozák és moldvai seregek, de csak Báthori Gábor erdélyi fejedelemnek sikerült bevennie 1611-ben. A kuruc-labanc csatározások színtere, majd az 1848-as háromszéki honvédek bázisa. Még ebben a században a felvonóhíd helyére oszlopos bejárati szárny került, a barbakánban városháza létesült. Bár többé-kevésbé épségben maradt az évszázadok során, 1964-1970 között teljeskörű renováción esik át.

A templomerőd látogatása

A Brassótól néhány kilométerre északkeleti irányban elterülő Prázsmár műemlékét az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. A falu főterén álló erődtemplom szokatlan architektúrája önmagában is érdekes turistalátványosság. A várfalak négy tornya alig magasodik a falak fölé. Erdély legnagyobb erődtemplomának védrendszerét kívül vízzel töltött széles árok erősítette.

A várfalak és a lakószobák bejárása izgalmas sétaként kínálkozik. A kívülről falépcsőkön megközelíthető cellák belül is összeköttetésben vannak egymással, és egész kis labirintust alkotnak.

A templombelső épségben megmaradt gyönyörű hálóboltozata és lóhere formájú ablakai a korai középkor világát idézik. A templom központi éke a Szent-Kereszt szárnyasoltár, az egyik legrégebbi Erdélyben (1460). Jézus szenvedésének, keresztre feszítésének és feltámadásának jeleneteit ábrázolja. 1659-ben épített orgonája mintául szolgált a csiki, szárhegyi, udvarhelyi orgonáknak.

Az erődben a helyi szász közösségek életét bemutató néprajzi kiállítás is helyet kapott, hűen tükrözve az itteni német ajkú lakosság évszázados küzdelmeit. A prázsmári farsang keretében palacsintafesztivál kerül megrendezésre. A szász hagyományok továbbélnek a télbúcsúztató rendezvényen népzenében és ruhaviseltben egyaránt.

Szinaja

Brassótól délre található, túl Erdély hatrán, román földön. Célpontunk a Peles-kastély. A román királyi család, a Hohenzollern-Sigmaringen ház leszármazottainak kedvelt nyári rezidenciája. 160 szobájában szobrok, intarziák, óriás kristálycsillárok, festmények, ritka szőnyegek. Keleti fegyvergyűjtemény.

Szintén Szinaján található a Pelisor-kastély, szecessziós stílusban. Zsolnayk, Tiffanyk találhatók benne. Külön érdekessége az Arany szoba, a boltíves mennyezeten lévő kelta kereszt ablakon beömlő fénytől arany színben csillog a szobában minden.

A kastélykertekben szabadon lehet sétálgatni, a kastélyokba csoportosan, belépő ellenében lehet bejutni. Román, angol, vagy francia nyelven kérhetünk idegenvezetést.

 


4. nap – Hétlétra vízesés „teljesítménytúra” (83 km) VAGY Sepsiszentgyörgyi barangolás (0 km)

Egésznapos túrázás szurdokokban, hegyen-völgyön

Fontos: túrafelszerelés szükséges, túracipő és túraöltözet, bőrnadrágban, veszkócsizmában nem javasolt a létrázás-mászás 😉

Négyfalu kedvelt kirándulóhelye a Nagykőhavas hegységben található Hétlétrás vízesés.

A Nagykőhavas a Kárpát-kanyarban fekszik, Brassótól délre. Fő látványossága a Hétlétra szakadék, mely egy keskeny és meredek mészkőszurdok.

A szurdok hosszanti lejtőjén hét nagyobb vízlépcső alakult ki, amelyeken a Sipoly patak vize impozáns vízesésként zuhan alá. A Hétlétra szakadéka 160 méter hosszú, szintkülönbsége 58 méter. A vízlépcsők magassága 2,5 és 15 méter között váltakozik.

A „Hétlétra” nevet onnan kapta, hogy a közlekedést a szűk és meredek szurdokban hét meredek vaslétra teszi lehetségessé. A leghosszabb létra 12, a legrövidebb alig 2 méter hosszú. Igen kedvelt turisztikai látványosság, megközelítése a Brassó-Predeal főútról a legegyszerűbb, Négyfalu felől.

Felhágunk a létrákon a szurdokban. Odafent két opció közül választhat a csapat: visszafordulunk és a létrákon jövünk le, vagy továbbindulunk fel a Nagykőhavasra, gyönyörködünk és megpihenünk, majd a turistaösvényeken ereszkedünk le a kiindulási ponthoz.

 

Sepsiszentgyörgy

Lacekékra bízzuk magunkat, Sepsiszentgyörgyi barangolásunk során. Kedvcsináló videó.

 


5. nap – Barcarozsnyó – Törcsvár – Törcsvári szoros – Sepsiszentgyörgy (244 km)

Barcarozsnyó

A Vár. IV. Béla idején épült, lovagvár. Később átépítették parasztvárrá. Tornyai, bástyái várnézőbe hívogatnak.

Fentről gyönyörködhetünk a környék panorámájában.

Az erődítmény a XIV. században épült egy a német lovagrend által épített vár helyén. A várat a szász lakosság kibővítette a XV. század kezdetén, hosszú időn keresztül több ízben mentette meg támadóitól Barcarozsnyó népét. A nem túlzottan nagy kiterjedésű vár őrtoronnyal is bírt, kis létszámú katona szállásolt benne. Bár 1612-ben Báthory Gábor fejedelem elfoglalja, de egy esztendő múlva visszaadja a szászoknak, 1658-ban sikerrel dacol a krími tatárokkal és az oláh vajdával is. Ekkor már a város anyagi áldozatainak köszönhetően kiterjedtebb épület-együttes terül el a sziklás dombtetőn. A támadások idején a falu szinte teljes lakossága a várba költözött, és az erős falak védelmében egy új falut épített fel magának. Az ide menekített lábasjószágoknak külön legelőparcella, a hosszabb ostrom esetén lelkészlakás és kápolna is rendelkezésre állt. Volt idő, amikor nyolcvan lakóház, iskola és templom is működött a várban.

Több ízben éri tűzkár – egy esetben a császári csapatok is felgyújtják – majd 1802-ben egy nagyerejű földrengés súlyosan rongálja (a kápolna és az őrtorony is összeomlott), ezután hosszú évtizedekig üresen, elhagyatottan áll. Napjainkban kezdődött gyorsütemű rekonstrukciója, melynek során nagyrészt visszanyerte eredeti fényét.

A vár látogatása

A széles rónaságból markánsan kiugró vár napjainkban előszeretettel választott úti cél jó megközelíthetősége miatt. A 150 méter magas sziklán, a vár alatt már messziről látszik a Hollywood feliratra emlékeztető nagy Râšnov felirat. A várat gyalogosan, a városka főutcájáról nyíló lépcsősoron, vagy autóval a túloldalról közelíthetjük meg. A hangulatos várudvar közepén egy 146 méter mély kút van, melyet török hadifoglyok ástak 1623-40 között. A vár egyik épen maradt épületében helytörténeti kiállítás kapott helyett a vár és a város történetéről, néhány helyen még magyar feliratokat is találunk.

A várfalakon belül mintegy 30 kis épület segítségével próbálják rekonstruálni a középkor mindennapjait, egy kis ódon városkát építettek ki utcácskákkal, lépcsőkkel. A vár falairól, bástyáiról káprázatos panoráma nyílik a városra és a Kárpátok hegyeire.

 

Törcsvár

„Drakula kastélya”. Legalábbis az elhülyült turisták számára.

Mi a világ 10 legszebb középkori várkastélyának egyikét látjuk majd benne. A középkorban a feladata a törcsvári hágó védelme volt. 1377-ben emelték Nagy Lajos királyunk engedélyével. De korábban is állt már itt egy palánkvár, a Német Lovagrend révén.

Csipkés tornyai, szük lépcsői, titokzatos pihenői ránk várnak. Az udvaron egy mély kút található, ebbe belenézünk :-).

Skanzen is található a várban.

A törcsvári kastély (Castelul din Bran), Erdélyben, Brassótól 30 kilométerre, a törcsvári szoros előtt álló, Törcsvár falu mellett helyezkedik el.

A kastély I. Lajos magyar király engedélyével, 1377-ben épült a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzésére és a havasalföldi román vajdák betörései ellen.

Fekvéséből adódóan a nehezen bevehető várak közé tartozott. A 15. században a kastélyt állítólag Dracula Gróf Vlad Tepes uralkodó használta. A kastély ma múzeumként működik, mellette pedig egy kis falumúzeum található.

A kastély 100 m magas hegyen épült, trapéz alaprajzú, É-D-i irányú belsőtornyos vár. A várnak egyetlen bejárata van, egy vastag falú, szűk bejáratú kaputorony, melyhez eredetileg elmozdítható falépcső, ma kőlépcső vezet. Az északi oldalon, egy kétemeletes torony, mellette egy hétemeletes, befelé keskenyedő, négyszögű bástya található, amelynek tetejére egy figyelőtornyot építettek. A nyugati oldalon egy kerek torony található, melynek az alagsorában nagyon alacsony bejáratú, ablaktalan börtön volt. Földszintjén a darabontok szobája volt, az udvar közepén pedig a kb. 70 m mélységű kút található.

A kastélyt a közelmúltban teljes mértékben restaurálták, jelenleg nagyon jó állapotban vannak a falai. A belső helyiségekben a román királyi család emléktárgyaiból állandó kiállítás tekinthető meg.

A kastély igen látogatott belföldi és külföldi turisták által egyaránt, ugyanis a legendákból és horror filmből ismert Dracula gróf (Vlad Tepes) egyik kastélyának tartják.

 

 

Törcsvári szoros

Szerpentinezés nélkül nincs Erdély-túra. Törcsvárról továbbgurulunk a Törcsvári szoros felé, majd azon át. Aztán visszafordulunk és egyanezt átéljük ellenkező irányba.

Az út mentén házi sajtok, szörpök, röviditalok kínálatának végigmustrálása vár. A környék ételkülönlegességea kászúban (fenyőkéregben) érlelt juhtúró.

 


6. nap – Tusnádfürdő – Csíkkozmás – Nyerges-tető – Sepsiszentgyörgy (121 km)

Tusnádfürdő

Gyönyörű fürdőváros, Csík-vármegye déli részén. Nyolc forrása közül négy ivásra, négy pedig fürdőkúrára alkalmas.

A borvizek fogyasztása kalandozással ér fel. Először az ízekkel, illatokkal, hűsítő frissességgel szembesül az ember. Aztán, valamivel később pedig az ital egyéb hatásaival. Hogy azok jótékonyak-e, az attól függ. Jó tíz évvel ezelőtt egy túrán a motoros testvérek bőségesen fogyasztottak a borvízből, mégpedig abból, amelyet gyomor- és bélpanaszokra javallanak. A hatás nem is maradt el, hajnalban. A hajnali csendben a faházban minden lépés és más tevékenység, például a vízöblítés hangját élő egyenesben hallhattuk. Vagyis csak megfontoltan a hűs borvizekkel! 😉

A városka közepén található a mesterséges Csukás-tó. Egy stégen besétálhatunk a közepére, pihenőre.

A városközpontban ember nagyságú faszobrok jelenítik meg királyainkat.

Tusnádfürdő és környéke nevezetességei a Sólyomkő szikla, a Ludmilla-kilátó, az Apor bástya romjai.

 

Csíkkozmás, Csíki Sör Manufaktúra

Látogatás a folyékony kenyér gyártásának csíki „szentélyébe”. Bepillantást nyerünk a sörgyártás rejtelmeibe. Korlátlan sörfogyasztás.

Itt háromféle „csomagajánlat” közül választhatunk. A 3-ikat vesszük igénybe, várnak bennünket.

A korlátlan sörfogyasztás igen csábító, megoldjuk a közlekedést.

Ajándékbolt is van a gyárban.

1. Ajánlat 1 h – ingyenes – Részletes bejárás és a használt technológia ismertetése + korlátlan sörfogyasztás.

2. Ajánlat – 2 h – 55 Ron / fő – Részletes látogatás és a használt technológia ismertetése + paraszttál (székely „disznóság”) + korlátlan sörfogyasztás

3. Ajánlat – 2 h – 65 Ron / fő – Részletes bejárás és a használt technológia ismertetése + cipóba rejtett csülök kemencében sütve torma és fokhagyma mártással + korlátlan sörfogyasztás

Nyergestető

Honvéd emlékmű. Főhajtással elékezünk a Szabaságharc székely hőseire. Koszorúzunk. Elénekeljük a Himnuszt.

1849 július 31 és augusztus 1. közt itt vívta a magyar szabadságharc utolsó székelyföldi csatáját Tuzson János őrnagy, maroknyi csapatával az osztrák-orosz túlerő 12000 katonájával szemben. A csata árulás miatt elveszett, de a székely hősöknek sikerült két napig feltartóztatniuk az ellenséget. Az elesett hősök emlékére avatták 1897 augusztus 8-án az emlékmű obeliszkjét, melyet az olasz származású csíkzsögödi szobrász, Pulini János alkotott. Az avatáson jelen volt az idős Tuzson János is. Az emlékmű 6m magas, a tetején ágyúgolyón kőkereszt.

Az átellenes oldalon lépcső vezet a hősök tömegsírjához. Az átkosban is megemlékeztek a hősökről a helyiek, fenyőtobozokból rakták ki a Szózatot, a sírra faágakból, nemzetiszínű szalaggal összekötött kereszteket tettek, innen ered a hely neve, Ágtemető. Később az Ágtemető helyét kopjafák vették át. Évente kétszer, március 15-én és augusztus 1-jén ünnepélyes keretek közt emlékeznek az elesettekre.

Kányádi Sándor: Nyergestető

A néhai jó öreg Gaál Mózesre,
gyermekkorom regélőjére is emlékezve

Csíkországban, hol az erdők
zöldebbek talán, mint máshol,
ahol ezüst hangú rigók
énekelnek a nagy fákon,
s hol a fenyők olyan mélyen
kapaszkodnak a vén földbe,
kitépni vihar sem tudja
másképpen, csak kettétörve,
van ott a sok nagy hegy között
egy szelíden, szépen hajló,
mint egy nyereg, kit viselne
mesebeli óriás ló.
Úgy is hívják: Nyergestető;
egyik kengyelvasa: Kászon,
a másik meg, az innenső,
itt csillogna Csíkkozmáson.
Nemcsak szép, de híres hely is,
fönn a tetőn a nyeregben
ott zöldellnek a fenyőfák
egész Csíkban a legszebben,
ott eresztik legmélyebbre
gyökerüket a vén törzsek,
nem mozdulnak a viharban,
inkább szálig kettétörnek.
Évszázados az az erdő,
áll azóta rendületlen,
szabadságharcosok vére
lüktet lenn a gyökerekben,
mert temető ez az erdő,
és kopjafa minden szál fa,
itt esett el Gál Sándornak
száznál is több katonája.
Véres harc volt, a patak is
vértől áradt azon reggel.
Támadt a cár és a császár
hatalmas nagy hadsereggel.
De a védők nem rettentek
– alig voltak, ha kétszázan -,
álltak, mint a fenyők, a harc
rettentő vad viharában.
Végül csellel, árulással
délre körülvették őket,
meg nem adta magát székely,
mint a szálfák, kettétörtek.
Elámult az ellenség is
ekkora bátorság láttán,
zászlót hajtva temette el
a hősöket a hegy hátán.
Úgy haltak meg a székelyek,
mind egy szálig, olyan bátran,
mint az a görög háromszáz
Termopüle szorosában.Nem tud róluk a nagyvilág,
hőstettükről nem beszélnek,
hírük nem őrzi legenda,
dicsőítő harci ének,
csak a sírjukon nőtt fenyők,
fönn a tetőn, a nyeregben,
s azért zöldell az az erdő
egész Csíkban a legszebben.

(1965)

 

 


7. nap – Visszaút (750 km)

Autópályás hazaút. Együtt haladunk, tankolunk, pihenünk. A megbeszélt helyen pacsi-puszi, majd rugalmas elszakadás és egyéni hazaút.


Költségek

Tétel Összeg/szólómotoros
Üzemanyag

(400 km x 4,5 l/100km x 380 Ft/l +

2000 km x 4,5 l/100km x 5 RON/l)

kb. 7000 Ft + 450 RON
Magyarországi autópálya matrica 1470 Ft ________
Parkolás kb. 20 RON
Szállás (6 éj, 85 RON/fő/éj — szállás reggelivel) 510 RON
Belépődíjak

Részletek:

Prázsmári erődtemplom

Törcsvári kastély

Barcarozsnyói vár

Szinaja, Peles-kastély, földszinti ill. földszinti+emeleti termek

Szinaja, Pelisor-kastély

Sörgyárlátogatás, 1-2-3 órás csomag

Kötélpályás felvonózás a Cenk-hegyre

Brassó, Fekete templom

összesen kb. 129-224 RON

 

ingyenes – 0 RON

35 RON

12 RON

30-60 RON

20 RON

0-55-65 RON

30 RON

 2 RON

Étel, ital (reggelin felül) igény szerint, kb.  200 RON
Buszbérlés, vagy taxi…s.t.b., ha szükséges, a sörgyárlátogatáshoz kb. 50 RON
Összesen  kb. 8500 Ft + 1434 RON

 

Jelentkezés: itt (naptár link – csak bejelentkezés után)